Vágfarkasdi Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola és Óvoda


ZŠ s MŠ s VJM - Vágfarkasdi Magyar Alapiskola és Óvoda
Vlčany 1547
925 84 Vlčany
031/7794 094
www.sulifarkasd.sk

A fellelhető írásos emlékek első ízben 1718-ban tesznek említést az iskola létezéséről, amelyben 1721-ig református lelkipásztor tanított. Az akkori földesúr, Károly Antal gróf az iskolát bezáratta, majd 1773-tól a megye meghatalmazásával az iskolába Takács Görgy tanítót helyezte, aki egyben a jegyzői tisztséget is betöltött a faluban. Ebben az időben az iskola fenntartója a római katolikus hitközség és az uradalom volt. További tanítók: Nemes Pál, Herczeg Tamás, Kenderesi István, Tüske Endre, Klinda Károly, Valter Károly, Barton Sándor, Branner Rezső. 1857-ben egytermű iskola épült, majd 1882-ben Köves Kálmán plébános és özv. gróf Károly Alajosné közreműködésével újraépítették az iskolát és katolikus óvodát emeltek (az épület a mai bevásárlóközpont helyén állt, a községi hivatallal szemben). 1900-ban 305 tanuló látogatta az iskolát. A katolikus iskola a templom melletti épületben működött 1945-ig. Tanítói: Palcsik Jenő, Witthinger Ilona, Gere Mária, Bartha Kálmán, Mészáros István, Scheier Amália, Volcsik Lajos.

A református egyház 1783-ban kapta vissza iskoláját. Tanító nevének említésével először 1821-ben találkozunk Ungi János személyében. 1837-ben új iskola épült. A tanulók száma folyamatosan növekedett, ezért az iskolát bővíteni kellett. 1900-ban a református templom melletti iskolában 458 tanuló tanult.

A lakosság örvendetes szaporulata magával hozta a tanköteles gyermekek számának emelkedését, így a református egyházközség új iskola építésébe kezdett. 1930-ban a község eladta a református egyháznak a 604 ölnyi kiterjedésű tavat, melynek mélysége helyenként elérte a 3 métert. Közmunkával több mint 5000 szekér földet, ugyanennyi homokot szállítottak a tó feltöltéséhez. A fogatos munkát az egyházközség végezte. Klúg Lajos, komáromi építész terve alapján és az ő irányításával 1931.szeptember 28-án kezdték az alapok kiásását és december 12-én már tető alatt állt az iskola. 1932-ben az épület átadásakor értékét – a berendezést is beszámítva – fél millió koronára becsülték, de a fent említett értéket az épület valódi értéke jóval felülmúlta. 1945-ig hat tanteremben folyt a tanítás. A tanítói kar tagjai: Bendi Anna, Cibor Ibolya, Méry Ilona, Miléné Osztényi Sarolta, Mile Dániel, Nagy Benjámin, Nagy Ida, Nagy Júlia, Osztényi József.

1945-től 1950-ig szünetelt a magyar nyelvű oktatás. A szlovák tannyelvű iskola mellett 1949-ben magyar tagozat is indult. Az évfolyamokba való besorolás a testi fejlettség szerint történt. A harmadik osztály 1949. szeptember 1-én, az első osztály november 28-án, a második osztály december 1-én, a negyedik és ötödik osztály 1950. február 8-án indult meg. Osztálytanítók : Darázs Jószef, Mészáros Ilona, Pán Béláné, Pán Béla és Komlósi Mihály. Tantervről, tankönyvekről, segédeszközökről ebben az időben még nem beszélhetünk. A tanítók útmutatója az ÚJ SZÓ volt, amely rendszresen közölt az oktatásra és nevelésre vonatkozó cikket.

Önálló nemzeti iskolává az 1950/51-es tanévben váltunk, amely öt osztállyal indult. Az igazgató Pán Béla volt. 1951/52 – a nemzeti iskola mellett megnyílt a középiskola I. A és I. B osztálya 1952/53 – külön igazgatóság alá kerül a nemzeti iskola és a középiskola. A nemzeti iskola igazgarója Bartha Kálmánné, a középiskoláé Komlósi Mihály lett.

1953/54 – a két iskola nyolcéves középiskolává alakult. Igazgató : Komlósi Mihály. 1954-től az épületgondok megoldása, a tantestület bővítése, a tanulók létszámának folyamatos emelkedése, a tanszerellátás rendeződése lehetővé tette a minőségi oktató-nevelő munkát.

Az 1950/51-es tanévtől önálló magyar iskola működik. Három éves helykeresés után az alsó tagozat a Schultz-féle vendéglőből kialakított épületben, a felső tagozat a volt református iskola épületében kapott helyet. Itt működött 1979. február 2-ig, amikor is átadták rendeltetésének az új 22 tantermes iskolát, melyben ma is folyik a tanítás.