Helyi értékek, nevezetességek

 

Római katolikus templom


Károlyi József és neje Waldstein Wartenberg Erzsébet építtették 1808-ban a mezőváros főterén, az egykori Templomtéren. Családi címereik a bejárat felett helyezkednek el. A templom egyhajós, poroszsüveg boltozatú, berendezése 19. századi. Főoltárképe a Szent Családot ábrázolja.

 


 

Református templom

A reformáció kezdetén, a 16. század végén felépített első református templom az 1724-es árvíz áldozata lett. Ezt követően II. József türelmi rendelete tette lehetővé az új református templom megépítését, melynek alapkövét 1783. június 6-án rakták le. A korabeli törvényeknek megfelelő, torony nélküli templomot közadakozásból építették fel. Az építményt 1785. november 27-én szentelték fel. Az 1787-ben Pozsonyban, illetve az 1793-ban Budán öntetett harangokat ekkor még a templom melletti haranglábon helyezték el. A templomtornyot a Károlyi-család támogatásával építették fel 1808-ban. Az emeleti karzatot 1829-ben bővítették. A Szente János megyeri lakatosmester készítette toronyórát 1855-ben építették be. A torony magasítását 1888-ban végezték, ekkor nyerte el a jelenlegi 32 méteres magasságát. Az orgonát Mile János és neje Tóth Lídia adományozta 1901-ben. A carrarai fehér márványból készített úrasztala és keresztelőmedence 1903-ból származik. Az I. világháború idején, 1916. augusztus 31-én a két harangot rekvirálták, melyek pótlására 1922-ben a gyülekezet közadakozásból egy 530 kg-os és egy 322 kg-os harangot készíttetett a nagyszombati harangöntödében. Közülük a kisebbik harangot 1944. május 10-én ismét rekvirálták.

 


 

Római katolikus plébánia

Károlyi Lajos építtette néhány évvel a templom felépítése után. A földszintes épület homlokzatát szemöldökpárkányos, domború keretbe épített ablakok tagolják.

 


 

Rév

Már az 1113-ban kiadott második zobori oklevél is említi a vágfarkasdi révet, ahol ma a Vág folyón való átkelést egy menetrend nélkül, térítésmentesen közlekedő köteles komp biztosítja.

 


 

Az I. világháború hősi halottainak emlékműve

Az Ivány Ferenc tervei alapján, Fischer Ernő kőfaragó által megépített emlékmű ünnepélyes felavatása 1930. október 5-én, 5000 fős tömeg részvételével zajlott. A 198 farkasdi hősi halott aranybetűs névsora a hét méter magas emlékmű sziléziai gránittömb-talapzatán került elhelyezésre. Bronz domborműve ágyúkerékre hanyatló elesett honvédot, s mellette rohamra induló fiát ábrázolja. Az oszlopfőt kiterjesztett szárnyú turul díszíti. A 2000-ben felújított emlékmű domborművét Lipcsey György szobrászművész restaurálta.

 


 

A II. világháború hősi halottainak emlékműve

A főtér parkjában, mely az 1939-ben felavatott Országzászló emlékmű átalakításából jött létre.